1Az éneklőmesternek; Dávidé. Az Úrban bízom; hogy mondhatjátok az én lelkemnek: fuss a ti hegyetekre, mint a madár?!
2Mert ímé, a gonoszok megvonják az íjat, ráillesztették nyilokat az idegre, hogy a sötétségben az igazszívűekre lövöldözzenek.
3Mikor a fundamentomok is elrontattak, mit cselekedett az igaz?
4Az Úr az ő szent templomában, az Úr trónja az egekben; az ő szemei látják, szemöldökei megpróbálják az emberek fiait.
5Az Úr az igazat megpróbálja, a gonoszt pedig, az álnokság kedvelőjét, gyűlöli az ő lelke.
6Hálókat hullat a gonoszokra; tűz, kénkő és égető szél az ő osztályrészök!
7Mert az Úr igaz; igazságot szeret, az igazak látják az ő orczáját.